A vizes élőhelyek napja

Fontos jubileumot ünneplünk idén. Február másodikához 50 évvel ezelőtt hozták létre a Ramsari Egyezményt, amely a vizes élőhelyek védelmének okán jött létre. Elsősorban az ott élő madárvilág megőrzéséért felelős a nemzetközi megállapodás.

A 20. században hihetetlenül felgyorsult az ilyen jellegű élőhelyek területének pusztulása, ezért szükség volt egy összefogásra, amely ezeket valamilyen módon támogatja. A kezdetekben összesen 18 ország írta alá az egyezményt, elsőként Ausztrália. Magyarország 1979-ben csatlakozott a kezdeményezéshez.

Feltételek

Kifejezetten rugalmas, hogy milyen kondíciók szükségesek, hogy csatlakozhasson egy ország a mára már több, mint 160 tagállam soraiba. A csatlakozás feltétele, hogy az adott ország rendelkezzen legalább egy, a kikötéseknek megfelelő területtel.

Vizes élőhelynek nevezzük azt, ahol az ott található természeti környezetnek, tehát a növény-, és állatvilágnak a víz a legfontosabb elem. Itt a talajvíz szintje a felszín közvetlen közelében megtalálható, akár időszakosan, akár állandóan vízréteggel borított kell, hogy legyen. Lehet ez mesterséges, sós-, édesvizű folyó, deltatorkolat, vagy akár tavas tájegység is. Ha ezeken a területeken kialakul vízi növényzet vagy élőhelyként szolgál egyes állatfajoknak, akkor vizes élőhelyről beszélhetünk.

Magyarország 29 ilyen Ramsari területtel rendelkezik, a legnagyobb a Balaton, a második a Hortobágy.

Kötelezettségek

Minekután a feltételeknek megfelelt egy ország, azon belül egy terület, és bekerült az egyezménybe, alapvető kötelességeknek kell eleget tennie a területtel kapcsolatban.

Az egyik ilyen központi feladat, hogy a rövidtávú, önös érdekek, és a természeti adottságok kihasználása helyett hosszú távú, fenntartható hasznosítás legyen a cél. Erről természetesen törvényi előírásokat is kell alkotni, alkotmányba foglalni, nem betartását szankcionálni.

Feladat még, hogy ezeket a területeket bővíthetik, létrehozhatnak újakat mesterséges úton, elsősorban a vízimadarak védelméért, életminőségük javításáért.

Kötelesek az országok más aláíró államokkal konzultálni, hogy miként tartják be az intézkedéseket. Erre azért van szükség, hogy a nagyobb területű, több országot érintő vizes élőhelyek védelme közös cél legyen. Ilyen például a Csád-tó, amely 4 afrikai országot érint, vagy akár az Ipoly-völgy, vagy a Felső-Tisza.

Mit tehetek én?

Gondolhatjuk, hogy ez egy sokkal nagyobb volumenű egyezmény ahhoz, hogy mi tudjunk ezen bármit segíteni. Ellenben sokkal nagyobb a behatásunk erre, mint azt gondolnánk. A titok a szinte teljesen alapvető intézkedéseken alapszik.

Óvjuk a környezetünket!

A vízi sportok és a turizmus egyre inkább veszik el a területet az érintetlen természettől. Ha ilyen tevékenységet végzünk a legalapvetőbb az, hogy nem szemetelünk. Ne öntsünk semmit a vizekbe, hiszen nem tudhatjuk, hogy abban a folyadékban milyen olyan anyag van, amely akár gátolhatja is az oxigén felvételét az élőlényeknek. Nem rongáljuk a növényeket. Nem bántjuk a madarakat, állatokat.

Bio zöldségek

Ezeknek a zöldségeknek a termesztése nem jár semmilyen mezőgazdasági vegyszer használatával. Ellenkező esetben a felszín alatti talajvíz élővilágát veszélyeztetjük, melyet aztán tovább szállít a természeti körforgás a környezet más elemeibe is. A műtrágyás gondozás is hasonlóan terhelő. A mi szervezetünk is jobban kedveli a mesterséges anyagoktól mentes ételeket.

Fontos tehát anyatermészetünk megóvása. Válasszunk a lehető legkevesebb környezeti terheléssel járó termékek közül. Mi az egyik legfontosabb elemre, a vízre ajánljuk a tökéletes megoldást. Ballonos kivitelnek köszönhetően kevésbé szennyező a szolgáltatásunk, mint a PET-palackok esetében. A vizünk természetes karsztvíz, melyet érintetlenül juttatunk el, akár az otthonodba is.